Sajnos a nemzetünknek eltompult az alkotmányos tudata. 1995-ig az enyém is!
Az egyetemen tanultam ugyan a Szent Korona tanról, de a Kádár korban nem volt aktuális, nem volt rá társadalmi igény, s így nem ástam bele magam alaposan. 1995-ben viszont kezdtem olvasni a Szent Korona című újságot, s megérintett a korona főhatalmáról szóló rész és elkezdtem kutatni a részleteket.
2000 körül az Alkotmányos Jószolgálati Testület munkáit tanulmányoztam és rájöttem, hogy nem vagyok egyedül az országban, hanem vagyunk pár százan. (talán 100-200 fő)
2004. tavaszán Síklaky István meghívott az Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító Nemzetgyűlésbe és március 15-én esküt tettem a szegedi dómban a Szent Korona másolatára. Felesküdtünk, hogy visszaálltjuk a valódi alkotmányos rendet, a nemzet szimbólumaként megjelenő Szent Korona és az állam felett álló igazságos jog uralmát.(voltunk vagy 300-an)
2006. október 23-án a Kossuth térre összehívott Alkotmányozó Nemzetgyűlésen akartuk kimondani a jogfolytonosság helyreállítását, de az ismert rendőri fellépés miatt, ez meghiúsult.(pedig lettünk volna pár százezren!)
A politikai hatalomba "betonozott" párt elitek, azóta is butítják az embereket. Mindenről beszélnek (Gárda, fasizmus, cigánybűnözés kontra cigánygyilkolás, munkanélküliség, Euró bevezetése, költségvetési megszorítás, világválság, H1N1, stb.) de a valódi magyar alkotmányosságot senki nem említi. Időnként "alkotmányozni" akarnak, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy egy idegen jogrend igája alatt élünk és ne jusson eszünkbe: a jogtalanság jogot nem alapít!

Egész és a rész viszonya: az alkotmány és alaptörvény kapcsolata!
A magyar Történeti Alkotmány szövegszerűen áll a történelem során létrejött sarkalatos, vagy alaptörvényekből, egészen a Vérszerződéstől a Horthy-féle Nemzetgyűlés törvénycsomagjáig. Többek között tartalmazza a Corpus Juris Hungarici törvénygyűjteményt, de a Werbőczy-féle Hármaskönyv szokásjogi gyűjteményét is, de a kultúra, a létrend írott és íratlan hagyományait is.
Ez olyan óriási anyag, amivel sem a társadalom, sem a jogászok nem tudnak mit kezdeni, pedig a jogelvei máig hatóan igazságosak, méltányosak, s éppen erre van szükségünk az erkölcsileg megroppant állam visszavétele kapcsán. Erre van szükség a mindent elöntő szabályozási kényszer jogpozitivizmusa miatt is.
A jogfolytonosságot a történelmi magyar államokkal és a Történeti Alkotmánnyal kell kimondani, de a természetjogi jogelvek alapján készíteni kell egy új, alaptörvényt, amely a mai kor szintjén szabályozza az állam és a polgárainak viszonyrendszerét, és újjá alakítja a jogintézményeket is.
Ha jól sikerülne egy (modern, értékalapú) alaptörvény, akkor (idővel) részévé is válna az alkotmánynak, ahogy részévé vált eddig sok-sok alaptörvény. (pl. a Vérszerződés, Szent István Intelmei, az Aranybulla, a 48-as törvények, stb.)
Az alkotmányt tehát a történelem írja (vagy inkább rostálja), az alaptörvényt pedig, egy erre a célra létrejött Nemzetgyűlés, amelyet ez esetben megelőz a társadalmi vitára bocsátás. Mindez azért, hogy sokan (köztük talán Te is) visszanyerjék az alkotmányos tudatosságukat, s az igazságos és magyar joghagyományt követeljük, az idegen jogrend erőszakossága helyett!
Ha a társadalmi vita jó nagy hullámokat gerjeszt, akkor a hatalom nem söpörheti le az alaptörvény kérdését, s foglakoznia kell a politikumnak, no meg a médiának is vele. (Nem akarja pedig, de kénytelen lesz!)
Megpróbálják majd nevetségessé tenni. "Királyságot akarnak és visszahoznák a sötét középkort" fogják majd mondani rólunk, s mindent elkövetnek majd ellenünk, mert ettől - a hagyományos magyar közjogi gondolkodástól - félnek legjobban. Ez jelenti ugyanis az egyetlen valós veszélyt a hatalmukra.
Ám ha sokan megértik, hogy nem alkotmányozni kell (mert az a történelem dolga), hanem egy időszerű alaptörvényt kell kidolgozni (nem nekem vagy az Országgyűlésnek, hanem egy arra hívatott Nemzetgyűlésnek) akkor a hatalom vagy enged, vagy ismét az erőszakhoz folyamodik, az pedig a türelem végét fogja jelenteni. (Ez már csak a Fidesz kormány idejében következhet be)
A mostani parlament alsóháza az alaptörvényről nem szavazhat, mert az alaptörvény szabályozza az ő tevékenységét is. "Márpedig saját hatáskörét még az Országgyűlés (és annak alsóháza) sem állapíthatja meg" írta Bibó István.
El kell tehát érnünk, hogy népszavazás legyen róla, s az helyezze hatályba.
Az sem nagy baj, ha nem lesz tökéletes. Mert ha a hagyományos magyar közjogi gondolkodást visszahozza a köztudatba, már akkor is nyertünk! Hogy ez mennyi ideig fog eltartani, azt csak a Jóisten tudja! De nekünk ez jelenti a jövőt!
Ne feledd az alkotmányos elveket az alaptörvény készítésekor:
1./Az alkotmány nem a jogrend része, hanem megteremtője.(alaptörvénynek is!)
2. Az alaptörvény is csak újra fogalmazódhat és meghaladva fejlődhet.
3. Törvénysértés vagy jogtalanság, jogot nem alapíthat, csak jogtalanságot.
4.Hatalom nem koncentrálódhat és le nem mondhat a nemzet, a szerzett jogáról.
5.A magyar alkotmányos evidenciákat nem írhatja fölül még népszavazás sem.
6.Az állam nem tulajdonosa a közvagyonnak, csak jó gazdaként kezelője.
7.A nemzet mint természetes politikai közösség, mindig szabad és szuverén.
8.Az állam feladata polgárainak érdekét képviselni, jogait biztosítani.
9.Hatalom, erkölcs, igazság: a joguralom szellemében rendelődik egymás mellé.
10. A Szent Korona főhatalmát egyetlen nemzedék sem kérdőjelezheti meg.
11.Alkotmányosság: Szent Korona személyisége, szuverenitása, intézményei.
12.A magyar föld tulajdonosa a nemzet és az őt megszemélyesítő Szent Korona.
13.A köztulajdonból birtokrészt, csak az alkotmányhoz való hűség biztosíthat.
14. A Korona természeti, társadalmi törvényeivel nem fordulhat szembe senki.
15.Hűtlenség minden olyan tett, mulasztás, amely a nemzetnek kárt okoz.
16. Minden szerződés semmis, ha az, kárt okoz a nemzetnek, vagy tagjainak.
17. Nem az államnak vannak polgárai, hanem a nemzetnek van állama!

Szeged, 2009-12-02 Dr. Bene Gábor S.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés