Rovásírásos Rákosliget táblát állítottak a Nyilas táblában
A legelső betűírás bolygónkon

Elsőként Budapesten rovásírásos Rákosliget táblát állítottak ma, június 4-én délután a Ferihegyi úton, a Rákos-patak előtt. Az ötlet Imre Lászlótól, a Gregor József Általános Iskola tanárától, rovásírás-szakkör vezetőtől származik, amelyet a Rákosligeti Polgári Kör karolt föl.  A kerület, illetve a közép-magyarországi régió rovásíró bajnoka egyébiránt Dombóvári Lilla, a Gregor iskola diákja, (a polgármesteri hivatal aljegyzőjének, Dombóvári Csabának leánya), aki június 20-án méri össze tudását a Kárpát-medence más területeiről érkező rovásíró bajnokokkal.    

A rovásírásos táblát -- kinagyítva, a kép jobb felső sarkában jobban látható tartalommal --ünnepség keretében állították föl ma délután. Ötletadója Imre lászló a kép bal szélén piros-fehér csíkos nyakkendőben látható. Mellette Rózsahegyi Péter, a Rákosligeti Polgári Kör vezetője. Ők segítettek a megvalósításban.

A délutáni ünnepélyes avatáson a résztvevők meghallgathatták Friedrich Klára rovásírás kutató, oktató rövid szakmai összefoglalóját.
-- A rovásírás a magyarok őseinek, elődeinek az írása. A legelső betűírás bolygónkon -- hangsúlyozta elöljáróban a kutató. -- A betű írása a legfejlettebb, mert minden hangunkra van egy jel, így bármit le tudunk jegyezni. A kínai fogalomírás, amelynek megközelítőleg 60 ezer jele van, vagy a japán szótagírás, amelyben 140 körüli a jelek száma, igen nehézkes kifejező eszköz.
A rovásírás a mienk, mert a magyar nyelv minden hangjára van benne jel. Mikor a 10-11. században át kellett térni a latin betűs írásra, ebben 13 hangunkra nem volt jel. Ezek: TY, GY, NY, LY, J, K, SZ, ZS, CS, Á, É, Ö, Ü, ami rendkívül megcsonkította szép anyanyelvük lejegyezhetőségét.
-- A rovásírás történelmi emlékei bizonyítják igen régi jelenlétünket a Kárpát-medencében. Ezeknek alapján legalább 9000 éve, de feltételezésem szerint, amelyet rovásemlékek és néprajzi adatok támasztanak alá, a Kárpát-medence az őshazánk. Nem a besenyők üldöztek be ide 896-ban. Rovásemlékek bizonyítják szkíta-hun-pártus-avar-magyar folytonosságunkat, mert ezeknek az elődeinknek régészeti emlékein megtalálható. Finnugor írásemlékek nincsenek, mert csak számrovás botjaik voltak, betűírásuk nem. A rovásemlékek bizonyítják, hogy népünk egésze írástudó volt, a juhászgyerekektől a fejedelmekig. A 8. századi avar köznépi női sírban, Szarvason talált csont tűtartón 60 rovásjel van. Ugyanebben az időben a frank birodalom császára, Nagy Károly írástudatlan volt, a saját életrajzírója szerint is.
A táblaállítás után az ünneplők a rákoskeresztúri országzászlóhoz vonultak, ahol az egybegyűltek a trianoni békediktátum június 4-iki évfordulójára emlékeztek. Itt Riz Levente polgármester mondott ünnepi beszédet. A megemlékezés jegyében zajló est a Pesti úton lévő első világháborús emlékmű megkoszorúzásával zárult.  

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés