| HÍREINK : Rázom a harangot, hátha lesz, ki hallja! |
Rázom a harangot, hátha lesz, ki hallja!
2015.07.29. 21:23
Néhány évtizede még természetes volt, hogy az utak mentén fákat ültettek, köztük gyümölcsfákat is.
Sokan ezek segítségével élték túl a háború okozta éhínségeket!
Most ez közelít felénk háború nélkül is!!!
Néhány év múlva az emberek nem fogják tudni megfizetni a gázt.
Kivágnak majd minden éghetőt.
Ezáltal nem lesz a bogaraknak, apróvadnak, madaraknak fészkelő, élőhelye.
Ez ökonómiai katasztrófával, éhínséggel, társadalmi robbanással fog járni.
EZT MEGELŐZENDŐ!!!
Az utak mentét, ahol csak lehet, be kell ültetni fákkal / haszonfákkal, gyümölcsfákkal/! Lelehetőség szerint akár 50- 100 méterre mindkét irányban, ahogy a terep és a tereptárgyak engedik.
Az útmenti földek tulajdonosait erre, és a gondozásra kötelezni!
Tájjellegű faiskolákat létrehozni országszerte, és onnan telepíteni!
Ezeknek a faiskolai kinevelése és kiültetése több tízezer embernek adna értelmes közmunka lehetőséget.
Értelmes munkáért legális jövedelmet.
Az ültetés, a folyamatos karbantartás emberek tömegeinek adhatna reményt, jövőképet, megélhetést.
Ebbe bele kell vonni a vidéki munkanélkülieket, a helyi cigányságot!
Talán még a magukénak is éreznék, és vigyáznának is rá.
Polgármesterekkel, erdészekkel, földben, vízben járatos szakemberekkel kell egyeztetni, véleményeztetni!
Az útmenti földterületek tulajdonosainak faültetési kötelezettségéhez jogi hátteret kell biztosítani!
Ennek több éves, folyamatos, országosan szervezett tevékenységnek kell lennie!
Mintát, kiutat kell adni a népnek, a világnak!
Fedezetként: Eus pályázati pénzeket szerezni, segély helyett támogatni, az ez irányú közmunkaprogramokat!
Írtam erről egy versikét is:
Gyenge az én hangom, nem hallik az égig,
Erdőt kéne ültetni már, az út mentén végig.
Néhány év, és eltüzelünk minden fát meg bokrot.
Ezzel veszünk nyakunkba majd mérhetetlen gondot.
Nem lesz hová fészkelnie vadnak és madárnak
Nem lesz bogár beporozni termését virágnak.
Pedig mennyi munkát adna ez a népnek,
Magyarnak, cigánynak, gazdagnak, szegénynek.
Azt a temérdek pénzt, mit kidobnak oly vakon,
Földbe kéne vetni, ültetni, de nagyon!
Írtam én már miniszternek, pártoknak hiába,
Mind csak arra figyel, mit is mond gazdája.
Ezért írom versem néktek, mit lehetne tenni?
Mert néhány év múlva, nem lesz itt mit enni!
Aki e vészt meg nem látja, ne üljön a bakon,
Pusztulásba viszi népünk,
E szép magyar ugaron!
Koska György
2011-10-06
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó