Ez a hétvége indított, hogy leírjam régi fájdalmamat.
Hogy magyar emberek, akiknek fontos a magyarságuk, a hagyományaink, még azok is milyen kevés népdalt ismernek, mennyire nem tudnak "magyarul" táncolni.

Nézzünk csak magunkba!

Hány magyar népdalt ismerünk?
Hányat tudnánk lözösen elénekelni?
Milyen meséket olvasunk a gyerekeinknek?
Tovább adjuk -e, azokat a játékokat, amit gyerekkorunkban mi még játszottunk?
Játszunk -e egyáltalán velük? És egyéb tudományainkat?

Ezek csak rajtunk múlnak, függetlenek a mindenkori kormány összetételétől!

Mentségünkre legyen mondva a rádiókban, tvékben évtizedek óta csak cigányzenével, magyar nótával, operettel találkozhattunk, amikhez még ha idegen eredetként is, de legalább valamilyen formában kötődtünk.
Népzenével, néptánccal csak elvétve, csak színpadi produkcióként.

Ezzel szemben tömik az agyunkat ezerrel más népek kultúrájával, amit nem baj ha netán ismerünk, de tudatosulni kell bennünk, hogy az az övék,
ez pedig a miénk!

A képeket dobos barátunk Zsuzsa készítette Solton, a helyi Magyarok Szövetsége rendezte Adventi Vásáron

http://picasaweb.google.com/kalemandra/Solt20101204#